A moszkvai csúcs próbára teszi Oroszország erodálódó befolyását a volt szovjet szövetségesek felett
Szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök vezeti a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZ) kollektív biztonsági tanácsülését. A Oroszország által dominált, posztszovjet katonai blokk befolyása csökken: 2024 februárja óta Örményország részvétele befagyott. A tagság papíron megvan, a gyakorlatban azonban Jereván bojkottálja a tevékenységeket, miután a 2020-as, Hegyi-Karabahért vívott azeri háborúban nem kapott érdemi támogatást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt héten azt mondta: Örményország de facto nem vesz részt a műveletekben, a folytatás a szervezeten belüli tárgyalásoktól függ. Nikol Pasinjan miniszterelnök november 5-én úgy fogalmazott: érdeklődésük a KBSZ iránt lejárt.
A szervezet alapokmánya csapatküldést is előírna, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán mégsem vezényelt katonákat. Moszkva két bázist tart fenn Örményországban, több ezer katonával és határőrrel. Azerbajdzsán 1999-ben lépett ki a KBSZ-ből; győzelméhez milliárdos értékű orosz fegyverek, valamint török és izraeli drónok is hozzájárultak. Pasinjan 2018-ban, tömegtüntetések után került hatalomra, álláspontja Kreml-ellenes, Jereván az Európai Unióba is igyekszik. Galiya Ibragimova szerint a szavazati jog megvonására irányuló lépések „demonstratív megvesszőzésnek” számítanak. A hárommilliós ország több mint százezer, Hegyi-Karabahból érkező emberrel is számol. Alisher Ilkhamov szerint az időzítés azért kedvező, mert Oroszország az ukrajnai háborúval, szankciókkal és recesszióval van elfoglalva. A 2022-es ukrajnai inváziót a tagállamok katonailag nem támogatták; 2022 januárjában viszont a KBSZ békefenntartókat küldött kazah városokba. Üzbegisztán, 37 milliós lakosával, 1999-ben lépett ki, és Moszkva nem tudta visszacsábítani. A Törökország vezette Türkszervezet, valamint 2025 őszi közös gyakorlatok új katonai formátumokat mutatnak a térségben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔