Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás szabályait
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására vonatkozó jelenlegi szabályokat. A testület a kapcsolódó költségvetési és rendeleti előírásokat 2026. december 31-i hatállyal semmisítette meg, mert a rendszer sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.
Az eljárást kezdeményező önkormányzat a 2025-ös központi költségvetés azon rendelkezését kifogásolta, amely a hozzájárulás megállapítását kivonta az általános közigazgatási rendtartás hatálya alól. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó ezzel megszüntette az ügyek egyedi jellegét. Mivel az elvonandó összegeket közvetlenül miniszteri rendeletben rögzítették, az érintett településeknek nem maradt jogi lehetőségük, hogy bíróság előtt vitassák a fizetési kötelezettségüket vagy annak mértékét. Ez a gyakorlat az indoklás szerint súlyosan sérti az Alaptörvényben garantált eljárási garanciákat.
A vitatott törvényi és rendeleti szabályokat a jövőre nézve semmisítették meg, időt hagyva az Országgyűlésnek a bonyolult költségvetési és elszámolási viszonyok átfogó újrarendezésére. A testület hangsúlyozta: ha az állam továbbra is fenn akarja tartani a tehetősebb településeket terhelő fizetési kötelezettséget, azt csak az Alaptörvénynek megfelelően, jogorvoslattal és eljárási garanciákkal teheti meg. Az önkormányzatok – különösen a főváros – évek óta peres úton is támadták a jelentős forráselvonást jelentő rendszert; a határozat lezárja ezt a jogi vitát, és megnyithatja az utat egy, a települések pénzügyi stabilitását szem előtt tartó finanszírozási modell előtt. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán azonnal reagált a döntésre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔