Merz ukrajnai követelései miatt megakadtak az uniós költségvetési tárgyalások
Az uniós többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló egyeztetések hosszú hónapok után ismét patthelyzetbe kerültek, mert Friedrich Merz német kancellár Ukrajna finanszírozását szigorúbban akarná rögzíteni. Andrej Babiš arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat már most 100 milliárd eurót különít el Kijevnek, ám ez az összeg csak 2028-tól válna elérhetővé, miközben Ukrajna jövőre 70 milliárd eurós hiánnyal számol. Robert Fico a kancellár lépéseit tankönyvi zsarolásnak nevezte, és szuverén országként elutasította; szerinte a napnak a zsarolásra kell választ adnia.
Kedden Berlinben Magyar Péter tárgyalt Merzcel. A kancellár az európai kollektív biztonságra hivatkozva ellenezte Ukrajna pénzügyi támogatásának csökkentését, és azt várta António Costától, az Európai Tanács elnökétől, hogy javaslata e ponton jelentős változtatásokat tartalmazzon, különben nem lesz megállapodás. Magyar Péter közép-európai érdekként azt hangsúlyozta, hogy az agrárpolitika, a kohézió és a nemzeti borítékok finanszírozása érdemben ne csökkenjen, és bízik a megoldásban, konkrétumok nélkül.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője Fico és Babiš fellépését támogatta Merz azon követelése ellen, hogy minden tagállam kötelezően vegyen részt Ukrajna finanszírozásában. Emlékeztetett: a 2025 decemberében elfogadott, 90 milliárd eurós uniós ukrajnai csomagból Orbán Viktor fellépése után Csehország és Szlovákia mellett Magyarország is mentesült. A berlini látogatás szerinte nem adott érdemi választ arra, feladja-e Magyarország a semlegességét és önálló külpolitikáját, a Tisza-kormány mennyi pénzzel támogatná Ukrajnát, és emiatt mennyivel kevesebb uniós forrást kapna az ország.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔