A zsigeri hasi zsír csökkenése lassabb agyi öregedéssel járhat

Egy hosszú távú kutatás szerint az agy öregedése szorosabban függhet össze a szervek körül felhalmozódó zsigeri zsírral, mint az általános testsúllyal. A Ben-Gurion Egyetem kutatói korábbi étrendi és életmódkísérletek résztvevőinek adatait elemezték. Az első vizsgálatban 533, jellemzően hatvanas évei elején járó férfi vett részt, akiknél hasi zsírmérést, agyi MRI-vizsgálatot és Montreal Cognitive Assessment-tesztet végeztek. A kevesebb zsigeri zsírral élők általában jobb kognitív eredményeket értek el, miközben a testtömegindex nem mutatott hasonló kapcsolatot az agy szerkezetével vagy a teljesítménnyel.

A három időpontban rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 295 résztvevőnél a tartósan magas zsigeri zsírszint alacsonyabb kognitív pontszámokkal járt együtt. A bőr alatti zsír felhalmozódása viszont nem mutatott ilyen összefüggést. Egy másik, 297 fős elemzés szerint azoknál, akik a 18 hónapos beavatkozás során több zsigeri zsírt veszítettek, 5–10 évvel később nagyobb volt a teljes agytérfogat és a szürkeállomány térfogata. Kedvezőbb állapotot találtak a tanulásban és memóriában fontos hippocampusban is. Az ismételt agyi vizsgálatok alapján a hosszabb ideig fennálló magas zsigeri zsírszint több agyterületen gyorsabb sorvadással társult. Az eredmények arra utalnak, hogy a hasi zsír típusa és a vércukorszint tartós szabályozása fontosabb lehet az agyi kockázatok megítélésében, mint a testsúly önmagában.