A későn kezdődő pszichózis mögött gyakran idegrendszeri elváltozás állhat
Egy japán kutatás szerint a 40 éves kor után, vagyis késői életkorban kezdődő pszichózis esetenként nem önálló pszichiátriai zavar, hanem idegrendszeri elváltozás korai jele lehet. A Molecular Psychiatry folyóiratban közölt vizsgálatban 37 késői pszichózisban szenvedő beteget hasonlítottak össze 47 egészséges, idősebb résztvevővel. A betegek átlagéletkora 70, a kontrollcsoporté 66 év volt; többségüknél skizofréniát vagy téveszmés zavart diagnosztizáltak, és a tünetek kezdetekor egyiküknél sem mutattak ki kognitív vagy neurológiai betegséget.
A résztvevők MRI- és kétféle PET-vizsgálaton estek át. A betegek 35 százalékánál találtak Alzheimer-kórhoz kapcsolódó amiloid-béta-felhalmozódást, szemben az egészségesek mindössze 2 százalékával. Az amiloidpozitív betegek közül 12-nél taufelhalmozódás is jelen volt, ami az Alzheimer-kórra jellemző fehérjeváltozások kombinációja lehet. Taueltérést összességében a betegek 65 százalékánál, a kontrollcsoport 15 százalékánál mutattak ki.
Az eredmények ugyanakkor arra is utalnak, hogy nem minden eset magyarázható Alzheimer-kórral. A 24 amiloidnegatív beteg fele taupozitív volt, ami más, tauhoz kapcsolódó neurodegeneratív betegségek lehetőségét veti fel. Az amiloid minden pozitív esetben 60 éves kor után kezdődő pszichózissal társult. A kutatók ezért úgy látják, hogy a késői pszichózis hátterében többféle agyi folyamat állhat, és a florzolotau nevű képalkotó jelzőanyag segíthet ezek elkülönítésében.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔