A Rødhals-ember tanúja volt a neolitikus agrárforradalom hatásainak a mai Dánia területén
A Göteborgi Egyetem és a Leibniz-i Régészeti Központ archeológusai az Antiquityben megjelent, a New Scientist által ismertetett tanulmányban rekonstruálták, hogyan hatott a neolitikus földművesek betelepedése a mai Dániához tartozó Sejerø szigeteken élő halászó-vadászó-gyűjtögető népességre. A vizsgálat középpontjában a szakirodalomban Rødhals-emberként emlegetett férfi meglepően jól fennmaradt csontváza áll: a radiokarbonos kormeghatározás szerint i. e. 3900 körül, 40-es évei elején halt meg, már a földművelés megjelenése utáni időszakban. Az archeogenetika ugyanakkor egyértelműen a nyugati vadászó-gyűjtögető európai népességhez sorolja.
Az izotópelemzés szerint étrendjében lényegesen nagyobb arányban szerepeltek szárazföldi eredetű élelmiszerek, mint más gyűjtögető-vadászoknál, temetkezése pedig inkább a korai neolitikus földművesekéhez hasonlít, mint a késő mezolitikus vadászó-gyűjtögetőkéhez. Gyermekkorában még erősen támaszkodott tengeri erőforrásokra; halak, tengeri emlősök, kagylók és rákok később sem tűntek el az étrendjéből, serdülő- és felnőttkorában azonban már jóval több mezőgazdasági eredetű táplálékot fogyasztott. A kutatók szerint ezért annak a generációnak a tagja lehetett, amely elsőként élt együtt a betelepülő földművesekkel: a teljes beolvadás vagy a menekülés helyett a földműves kultúra egyes elemeit építette be, miközben megőrizte őshonos felmenői életmódját. Egyetlen ember és egyetlen generáció története ez, de az ősi DNS, a nagy felbontású mintavételezés és a többizotópos ökológiai vizsgálatok együtt a teljes népcsoportra jellemző viselkedési mintákat is kirajzolják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔