Napi összefoglaló: elindul az „overshoot COP”
A Nature napi összefoglalója szerint a Törökországban ma nyíló ENSZ-klímakonferencia, a COP31 fölött az „overshoot”, vagyis a túllövés árnyéka áll: a világ országainak éves tárgyalásán először kell szembenézni azzal, hogy a globális hőmérséklet elkerülhetetlenül átlépi a Párizsi megállapodásban vállalt 1,5 Celsius-fokos felmelegedési korlátot. A klímakutató Johan Rockström szerint először el kell ismerni, hogy a globális politika kudarcot vallott, és ez az önkritika pillanata.
Fiona Harvey, aki több mint húsz éve szinte minden uniós klímacsúcson ott volt, azt kérdezi, mi értelme van a COP-nak: a konszenzusos döntéshozatal szerinte szabad kezet ad a rosszhiszemű szereplőknek, a Párizsi megállapodás pedig zsákutcába jutott, nem utolsósorban az Egyesült Államok kivonulása miatt. Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, ugyanakkor erősebben vesz részt a multinacionális tárgyalásokon, részben a napelemekhez hasonló zöld technológiákban szerzett érdekeltsége miatt. Sue Biniaz, volt amerikai klímatárgyaló szerint, ha az egész világ megegyezik, az a mai geopolitikában is hatással bír; a folyamat lenyomata az elektromos autók terjedésétől az energiatranszformációig érezhető. A Nature emlékeztet egy októberi becslésre is: mennyi extra csúcshőmérsékletet hozhat ebben az évszázadban, ha az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt feladja a nettó zéró célt, és a politika nem változik.
A briefing más kutatásokat is ismertet. Egy mesterségesintelligencia-rendszer laboratóriumi robotok teljesítményét javítja: a kutatók leírják a programot és a labort, az ágensek lépésről lépésre jegyzőkönyvet, virtuális tesztlabort, sőt optimalizált alaprajzot is készíthetnek; Evan Collins bioengineer szerint ez jelentősen csökkentheti az automatizált laborok beüzemelésének terhét (arXiv, nem lektorált). Úgy tűnik, a beszélgetések élvezetesebbek, ha több „rózsaszín zajt” tartalmaznak – ezer idegenek közötti beszélgetés alapján Kathryn O’Nell pszichológus szerint a kapcsolatérzet erősebb, és a készség csiszolható, mint a podcastműsorvezetőknél. Egy másik csapat szerint a lassú agyhullámokra időzített rózsaszín zaj alvás közben serkentheti az agy „öblítő” körforgását, az agy-gerincvelői folyadék áramlását. Carlo Rovelli új könyvében, az On the Equality of All Things-ben azt mondja, az alapvető fizikát túlértékelik, és a fizikának gőgproblémája van. Eoin McLaughlin közgazdász és Matthias Beck menedzsmentkutató szerint az El Niño élelmiszer-ellátásra, táplálkozásra és fertőző betegségekre gyakorolt hatására kevesebb figyelem jut, holott van idő felkészülni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔