Erősödik a tábor jobb szárnyon a válságok árnyékában: átveheti a hatalmat a Vox Spanyolországban?
Spanyolországban november 29-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak, amelyeken a közvélemény-kutatások szerint a konzervatív Néppárt (PP) és a szélsőjobboldali Vox akár 198 mandátumot is szerezhet a többséghez szükséges 176 helyből. Amennyiben a két párt koalícióra lép, Francisco Franco 1975-ös halála óta először juthat hatalomra a kemény jobboldal az országban. A Pedro Sánchez vezette Szocialista Munkáspárt a felmérések szerint csupán 112 mandátumra számíthat a korábbi 121-gyel szemben, ami az egyik utolsó baloldali kormány végét jelentheti Európában a populizmus térnyerése közepette.
A Vox támogatottsága ugrásszerűen nőtt, különösen a fiatalabb szavazók körében: az RTVE állami televízió előrejelzése alapján a párt a korábbi 33-ról 65-re duplázhatja meg parlamenti helyeit. Bár a 2023-as választások után Sánchez a katalán Együtt Katalóniáért támogatásával tudott kormányt alakítani, a PP és a Vox azóta már négy regionális kormányban és mintegy száz önkormányzatban osztja meg a hatalmat. A jobboldal lényegesen egységesebb a szétaprózódott baloldalnál, ám José Antonio Fuster, a Vox szóvivője óva intette szövetségesüket a minisztériumok túl korai elosztásától.
A választás kiírása mögött súlyos társadalmi feszültségek állnak: a döntést Sánchez a lakhatási válság és a madridi tömegtüntetések árnyékában, politikai kockázatot vállalva hozta meg. Eközben Alberto Núñez Feijóo, a PP vezetője a kormányt övező korrupciós botrányokra építi kampányát, évi 200 ezer új lakás felépítését és adócsökkentéseket ígérve a választóknak.