Egy 3300 éves agyagtábla erősíti a mükénéi politikai központok önállóságának elméletét
A dél-görögországi Iklaina területén egy mindössze 1,3 centiméter magas, több mint 3300 éves agyagtáblatöredék került elő, amely újabb bizonyítékot szolgáltathat a mükénéi világ politikai fejlődéséről. A lineáris B írással készült töredék mindkét oldalán láthatók írásnyomok, bár erősen hiányos állapota miatt a kutatók csak egy-egy szótagjelet és a feltételezhető számjegyeket tudták azonosítani. Jelentőségét ezért elsősorban nem a szöveg konkrét tartalma, hanem a lelet helye és kora adja.
A 2025-ös ásatási idényben megtalált darab már a második lineáris B emlék Iklainában; az elsőt 2010-ben tárták fel. Ez arra utal, hogy a településen rendszeres adminisztratív nyilvántartást vezettek. Iklaina a Peloponnészosz délnyugati részén, a híres püloszi Nesztór-palotától mintegy 14 kilométerre északkeletre feküdt. A régészek monumentális kőépületeket, vízvezetéket, műhelyeket és kiterjedt lakónegyedeket is azonosítottak, vagyis a város nem csupán Pülosz mezőgazdasági hátországa lehetett, hanem saját erőforrásait kezelő adminisztratív központ.
Michael Cosmopoulos régész szerint Iklaina kezdetben önálló politikai egységként fejlődhetett, majd a Kr. e. 13. század közepe táján a terjeszkedő püloszi királyság fennhatósága alá kerülhetett. A feltárások egy 40 centiméter vastag pusztulási réteget is kimutattak, bár ez önmagában nem bizonyít püloszi támadást. A lelet azt erősíti, hogy az írásbeliség és a bürokratikus államszervezés nem kizárólag a nagy palotaközpontokban alakult ki, hanem kisebb regionális központokban is jelen volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔