Magyar kutatók bizonyítékot találtak egy tíz éve megjósolt feketelyuk-jelenségre
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói statisztikai bizonyítékot találtak arra, hogy a galaxisok közepén található szupernagy tömegű fekete lyukak egy része egy korábbi galaxis- és feketelyuk-összeolvadás után elmozdulhat eredeti helyéről. A Bécsy Bence vezette vizsgálat mintegy százezer kvazár, vagyis rendkívül fényes, aktív galaxismag adatain alapult. Az eredmény különösen jelentős, mert az összefüggést a kutatók már 2016-ban megjósolták.
Amikor két galaxis egyesül, központi fekete lyukaik közel kerülhetnek egymáshoz, majd összeolvadhatnak. Az összeolvadás gravitációs hullámokat kelthet, amelyek bizonyos esetekben olyan erős lökést adnak a visszamaradó fekete lyuknak, hogy az elmozdul a galaxis középpontjából. A sebessége akár óránként több millió kilométer is lehet. Ha nem hagyja el teljesen a galaxist, hosszú ideig oda-vissza mozoghat annak középpontja körül.
A kutatók ennek nyomait a kvazárok fényében keresték. A korábbi elmélet szerint a gyorsabban mozgó fekete lyukakat tartalmazó kvazárok vörösebbnek látszanak, mert több por takarja őket. A megfigyelési adatok ezt az összefüggést alátámasztották: a leggyorsabban mozgó fekete lyukakat tartalmazó kvazárok között háromszor akkora arányban voltak erősen porba burkolt objektumok, mint a leglassabbak között.
A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban közölt eredmény összhangban áll a 2016-os előrejelzéssel, de a kutatók szerint más fizikai folyamatok szerepét még nem lehet teljesen kizárni. A felfedezés a fekete lyukak összeolvadási gyakoriságának megértéséhez is hozzájárulhat, ami fontos lehet az Európai Űrügynökség 2035-re tervezett, három űrszondából álló LISA obszervatóriuma számára.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔