A törvényi korlátokon túlra szoríthatja Trumpot a félidős választások utáni elnökség?
Donald Trump tíz évvel azután, hogy meglepetésszerűen megnyerte első elnökválasztását Hillary Clinton ellen, második ciklusának bizonytalan végjátékához érkezett a félidős választásokon elszenvedett vereség nyomán. A Demokrata Párt 13 százalékpontos győzelmet aratott – ami 1942 óta a második legnagyobb arányú félidős diadal –, és olyan republikánus bástyákat hódított el, mint Kansas, Mississippi, Dél-Karolina és Texas. A vereség hátterében az üzemanyagárakat felverő, nyolc hónapja tartó iráni háború, a megélhetési válság és a Minneapolisban halálos kimenetelűvé vált, maszkos bevándorlási razziák álltak.
A 80 éves elnök reakciói a békülékenység és a nyers agresszió között ingadoznak: a CBS 60 Minutes című műsorában túl keménynek minősítette a kitoloncolásokat, ám amnesztiát nem hirdetett, és kabinetfőnökévé a radikális Stephen Millert tette meg Susie Wiles helyett. Trump az UFC vezetőjét, Dana White-ot is felkérte sajtótitkárnak – amit utóbb viccnek nevezett –, miközben kiállt a felelősségre vonási eljárást túlélő Pete Hegseth védelmi miniszter mellett. A Defiance.org alapítója, Miles Taylor szerint a végletekig hűséges figurákkal körülvett Trump a következő két évben súlyos alkotmányos válságot idézhet elő azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a bírósági és legfelsőbb bírósági határozatokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔