Kétezer éves roxolán harcos sírját tárták fel az Azovi-tenger partján

Különleges leletre bukkantak az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatói, Jurij Boltrik és Olena Fialko az Azovi-tenger partvidékén. A szakemberek a Herszon megyei Scsasztlivceve közelében, az Arabat-földnyelven eredetileg bronzkori temetkezéseket vizsgáltak az 1-es számú kurgánban, amikor a mintegy 3000 éves, eredetileg a Jamnaja-kultúra által emelt halom tetején egy jóval későbbi, a Kr. e. 1. és a Kr. u. 1. század közé keltezhető harcos sírjára találtak.

A sekély gödörben egy húszas évei végén vagy harmincas évei elején elhunyt férfi maradványai feküdtek északnyugati tájolással, ami a vizsgált korszakban a roxolánokhoz, egy jelentős szarmata törzshöz köthető. A harcos jobb combjához erősítve egy 45-47 centiméter hosszú, vaskos markolatú és gyűrű alakú gombbal ellátott vaskést azonosítottak, a lábánál pedig egyfülű agyagkorsót, egy másik vaskést, valamint ételáldozatként odahelyezett báránycombot találtak.

A lelet elhelyezkedése rávilágít az Azovi-tengert a Szivas-lagúnától elválasztó földnyelv kiemelt stratégiai szerepére, amely ivóvízkészletei révén kulcsfontosságú volt a krími Boszporoszi Királyság felé vezető útvonalon. A feltárás a Volga felől érkező, a szkítákat kiszorító szarmata közösségek terjeszkedését és a meglévő kurgánok tudatos újrahasznosítási gyakorlatát szemlélteti.