A francia diáktüntetések már 250 ezer embert mozgósítottak
A francia diáktüntetések szeptember 21-én egy középiskolai tiltakozásból indultak, október 6-ára azonban mintegy 250 ezer embert megmozgató országos demonstrációsorozattá váltak. A kezdeti oktatási elégedetlenséghez fokozatosan társultak a francia társadalom gazdasági és politikai sérelmei, így a mozgalom már nem csupán a középiskolások ügyeiről szól. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a tiltakozások mögött valós iskolai problémák állnak, de a politikai támogatás jelentősen megnövelte a mozgalom láthatóságát.
A Lázadó Franciaország nevű, Jean-Luc Mélenchon vezette szélsőbaloldali párt aktivistái bekapcsolódtak a szervezésbe és a nyilvánosság növelésébe. A társadalom ugyanakkor megosztott: sokan osztják a fiatalok gazdasági és politikai elégedetlenségét, az erőszakot azonban elutasítják. Emiatt a mozgalom népszerűsége időnként csökkenhet, miközben a radikális pártok az elmúlt években megerősödtek.
A tiltakozások hátterében Emmanuel Macron elnök gyenge támogatottsága is szerepet játszik: népszerűségét körülbelül 16 százalékra mérik. Mivel két mandátum után 2027-ben várhatóan nem indulhat újra, a közelgő választási kampány tovább nehezíti a feszültségek gyors rendezését. Marine Le Pen közben 140 milliárd eurós megtakarítást tartalmazó gazdasági programmal állt elő, amelyet a nyugdíjreformmal kapcsolatos bizonytalanság miatt éles kritikák érnek.
A kormány ígéretekkel és párbeszéddel próbál reagálni, a gimnáziumokban két napig nem volt oktatás, hogy feltárják a diákok konkrét problémáit. Az indulatokat a 2026 szeptemberétől szigorúbban alkalmazandó mobiltelefon-tilalom is növeli. November 5-én újabb nagy demonstráció várható, amelyhez mezőgazdasági dolgozók is csatlakozhatnak, miközben zajlik a 2027-es költségvetés vitája és az ország jelentős eladósodottsággal küzd.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔