Orbán Viktor videóval mutatta be az állambiztonsági megfigyelés dokumentumait
Orbán Viktor közösségi oldalán hozott nyilvánosságra olyan, a nyolcvanas évekből származó állambiztonsági iratokat, amelyek szerinte alátámasztják, hogy a kommunista titkosszolgálat őt és környezetét figyelemmel kísérte. A közlésnek időszerűséget ad egy Telexen megjelent írás is, amelyben Németh Miklós volt miniszterelnök azzal vádolta, hogy sorkatonai szolgálata idején jelentéseket készített. Orbán szerint ebből annyi igaz, hogy katonai szolgálatának kezdetén megpróbálták beszervezni, ő azonban visszautasította az együttműködést; később feleségét és politikai társait is megfigyelték.
A Magyar Nemzet szerint a közzétett anyagok a beszervezési kísérletről, Lévai Anikó megfigyeléséről és a házaspár lakásában elhelyezett lehallgatóberendezésekről szólnak. Egy feljegyzés szerint a Belügyminisztérium III/III-as főcsoportfőnökségének illetékes osztálya 1982-ben megvizsgálta Orbán beszervezésének lehetőségét, majd elállt tőle. Ezt követően – állítása szerint – őt, feleségét és ellenzéki társait folyamatosan figyelték: informátorokat alkalmaztak, technikai eszközöket telepítettek munkahelyekre és otthonokba. A Lévaira vonatkozó feljegyzések az akkori ellenzéki jogászkörökkel fenntartott kapcsolatait is érintik. Az iratok nem kizárólag róla szólnak: több dokumentum a Fidesz korai szerveződéséről, a találkozókról, a politikai elképzelésekről és a kapcsolatrendszerről is beszámol. A jelentések alapján az állambiztonság a rendszerváltozás előtti ellenzéki közösségek tevékenységét igyekezett feltérképezni.
November 4-én, szerdától két ütemben válik elérhetővé az ügynökakták nyilvános online adatbázisa a Nyitott Akták oldalon (nyitottaktak.hu); az iratok ingyenesen, regisztráció nélkül kereshetők. Az első szakaszban elsősorban nevek, fedőnevek és nyilvántartási adatok lesznek kereshetők. Nyilvánosságra kerülnek a B-dossziék, vagyis a beszervezési dossziék is, amelyek akár több száz oldalon dokumentálhatják az állambiztonság és az adott személy kapcsolatát; több mint 9000 dosszié közzétételét tervezik. A második szakasz a beszervezés körülményeiről és a kapcsolatról adhat részletesebb képet. Szakértők szerint a nyilvántartásban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentett; ezt csak a későbbi, részletesebb dokumentumok alapján lehet megállapítani.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔