Magyarország most megteheti az első konkrét lépést az euró bevezetése felé

A szeptemberi, keddi MNB-kamatdöntés a piac számára nehezebben olvasható, mint az előző hónapok ülései: a jegybankot mozgató tényezők ellentétes irányba mutatnak, és az előző döntéssel lezárult a nyári „mini kamatcsökkentési periódus”. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek azt mondta: ha csak az inflációt néznék, újabb lazításra is erős érv lenne. Augusztusban az éves infláció 1,3 százalék volt, havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, és az adat a jegybanki és a piaci várakozásoknál is mérsékeltebb lett, ami önmagában teret adna egy újabb, 25 bázispontos vágásnak. Ő mégsem ezt várja: a korábbi csökkentések után a jegybank szerinte inkább kivár.

Ennek egyik oka, hogy a forint az energiaárak kedvezőtlen alakulása és a dollár erősödése mellett is viszonylag tartotta magát. Szerepe lehetett a Bloombergen megjelent értesülésnek, amely szerint szeptemberben nem csökken a kamat, de a jegybank lejjebb viszi az inflációs célt. Hogy ez bekövetkezik-e, nem tudni; Regős szerint egyre inkább tudatos jegybanki intervencióra utal, mert a hír erősítette a forintot, a kamatvágási várakozások részben kiárazódtak. A másik ok az energiapiac: az árakat az iráni háború mozgatja, és november elejéig, az amerikai félidős választásokig senki nem számít érdemi enyhülésre. A földgáz 2023 óta nem látott szinten, nagyjából a háború előtti érték háromszorosán van; az olaj is drága, de kevésbé drasztikusan. Az olaj ára viszonylag gyorsan megjelenik a fogyasztói árakban, a gáznál a fix szerződések miatt lassabb a begyűrűzés – sok szerződés fordulónapja azonban október elejére esik, vagyis a gázár a lehető legrosszabb pillanatban áll magason. Ez inflációs kockázat, a drágább energiaimport a folyó fizetési mérleget is ronthatja, és nyomást helyezhet a forintra.

A jegybanki kommunikációból a stabil forint kiemelt fontosságú, mert nagyban befolyásolja az inflációt. Ha a jegybank mégis vágná a kamatot – amit a piac jelenleg nem áraz –, a forint gyengülne; ezt a jelenlegi vezetés Regős szerint nem szeretné. A nagy nemzetközi jegybankok kamatemelései sem könnyítik a helyzetet, de nem ezek a vágás fő akadályai: egy újabb hazai lazítás tovább szűkítené a kamatkülönbözetet, a csökkenő kamatprémium pedig nem kedvez a forintnak. Ezért a korábbi hónapokkal szemben arra számít, hogy az MNB nem lazít tovább, és az év végi kamatszint az eddig várt 5 százalék helyett 5,25 százalék lehet. A folytatást az inflációs adatok, az energiapiac, a forint árfolyama és Magyarország kockázati megítélése együtt döntheti el.