Átfogó magyar reformokat sürget az IMF a lassuló felzárkózás miatt
A Nemzetközi Valutaalap szerint Közép- és Kelet-Európa korábbi felzárkózási modellje elveszítette a lendületét. Az elmúlt két évtizedben az exportvezérelt iparosítás, az uniós csatlakozás és a beruházások jelentősen javították a térség helyzetét: a régió reáljövedelme a 2004-es uniós átlag feléről 2025-re annak közel 70 százalékára emelkedett. A további közeledéshez azonban már nem elegendő az olcsó munkaerő és a külföldi tőke. Saját innovációra, fejlettebb készségekre és erősebb márkákra van szükség.
Kristina Kostial, az IMF Európai Főosztályának igazgatóhelyettese szerint az új gazdasági modellnek három pillérre kell épülnie. Az első a makrogazdasági stabilitás helyreállítása: fegyelmezettebb költségvetési politika, alacsonyabb államadósság és rendkívüli támogatások, valamint újjáépített költségvetési tartalékok kellenek. Fontos az is, hogy a bérek hosszabb távon összhangban legyenek a termelékenységgel, az infláció pedig tartósan a jegybanki cél közelében maradjon.
A második pillér a termelékenység növelése innovációval, korszerűbb oktatással és kiszámítható üzleti környezettel. A gyengén teljesítő vállalatokat nem kellene mesterségesen védeni, hogy a tőke és a munkaerő hatékonyabb cégekhez áramolhasson. A harmadik a mélyebb uniós integráció, amely a bürokratikus és szabályozási akadályok lebontásával bővíthetné a vállalatok piacát és finanszírozási lehetőségeit.
Magyarország különösen érintett, mert ipara erősen kapcsolódik az európai értékláncokhoz, miközben a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, és magas a költségvetési hiány. Az IMF szerint sürgető a kiszámíthatóbb üzleti környezet, a képzettebb munkaerő, a közszféra gazdasági szerepének csökkentése és a magánberuházások ösztönzése.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔