A mesterséges intelligencia formálja az új szépségideált

A mesterséges intelligencia által létrehozott arcok nem valamiféle önálló, új szépségeszményt találnak ki, hanem az emberi kultúra korábbi képeiből dolgoznak. A képgeneráló modellek több milliárd fotó, festmény és reklám mintázatait elemzik, majd ezekből állítják elő azt a megjelenést, amely statisztikailag a legtöbb ember számára vonzónak tűnhet. Így az algoritmusok tulajdonképpen matematikai átlagot képeznek a társadalom korábbi ízlése alapján.

A pszichológiai kutatások szerint az emberek gyakran előnyben részesítik az átlagosnak számító arcokat, mert a sok különböző vonás összemosásával eltűnnek a bőrhibák, az aszimmetriák és az egyedi eltérések. Az MI ezt az elvet tovább erősíti, miközben a társadalmi és kulturális sztereotípiákat is újratermeli: a korábban favorizált arányok és arcvonások újra meg újra megjelennek a generált képeken.

A tökéletesség azonban könnyen egyhangúvá válik. A valódi emberek karakterét sokszor éppen egy jellegzetes orr, különleges szemforma vagy enyhe szabálytalanság adja. A filterezett szelfik után most olyan virtuális szereplők árasztják el a közösségi médiát, akik soha nem léteztek, ezért a velük való összehasonlítás eleve igazságtalan. Még nem tudni, végleg megváltoztatják-e az esztétikai érzékünket, de egyre fontosabb kérdés, hogy a mesterséges hibátlanság mellett megőrizzük-e érzékenységünket a természetes egyediség iránt.