A Hold ősi magmaáramlásai magyarázhatják a két oldal közötti különbséget
A Hold két oldala látványosan különbözik egymástól: a Föld felé forduló oldalon kiterjedt, sötét bazaltos síkságok és káliumban, ritkaföldfémekben, valamint foszforban gazdag területek találhatók, míg a túlsó oldalt ősi, erősen kráterezett felföldek, vastagabb kéreg és kevés vulkáni síkság jellemzi. A különbség eredetét évtizedek óta vizsgálják a kutatók.
A Nanjing Egyetem Hejiu Hui professzor vezette kutatócsoportja a kínai Chang’e–6 küldetés által 2024-ben elsőként a Hold túlsó oldaláról a Földre hozott mintákat elemezte. Ezeket Apollo-küldetések, valamint a Chang’e–5 által gyűjtött, a közeli oldalról származó kőzetekkel vetették össze. Három kőzettípust vizsgáltak: anortozitokat, Mg-suite kőzeteket és tengeri bazaltokat.
Az eredmények szerint a Hold köpenyének összetétele a két féltekén alapvetően hasonló lehet. A Chang’e–6 bazaltjai a kimerült köpenyanyag jellegzetességeit mutatják, amelyek a holdi Apollo-minták alacsony titántartalmú bazaltjaiban is megfigyelhetők. Az Mg-suite kőzetek magnéziumarányai szintén hasonlóak voltak, ami arra utal, hogy a Hold ősi magmaóceánjának kikristályosodott anyaga nem vált két, összetételében élesen eltérő félre.
A kéregben viszont jelentősebb eltéréseket találtak. A túlsó oldalról származó anortozitok magnéziumban gazdagabbak, Mg-suite kőzeteikben pedig rendkívül alacsony a ritkaföldfémek koncentrációja és kisebb a tórium-szamárium arány. A kutatók szerint a különbségeket a Hold ősi magmaóceánjában zajló, hő vezérelte anyagáramlások alakíthatták ki, miután az égitest kötött keringésbe került a Földdel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔