EP-képviselők féltik az alapjogokat a Frontex hatáskörének bővítésétől
Az Európai Bizottság a Frontex szerepének jelentős kibővítését tervezi: az uniós határ- és partvédelmi ügynökség a visszaküldések teljes folyamatát támogathatná, a stratégiai tervezéstől és az erőforrások összehangolásától kezdve a reintegrációig. Magnus Brunner migrációs biztos az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt úgy fogalmazott, hogy a Frontex „A-tól Z-ig” felelne a visszatérésekhez kapcsolódó támogatásért, miközben magáról a visszaküldésről továbbra is a tagállami hatóságok döntenének.
A terv alapján az ügynökség uniós országokból olyan, EU-n kívüli visszatérési központokba is segíthetné az emberek deportálását, ahonnan később harmadik országokba szállítanák őket. Ez különösen a centrista és baloldali EP-képviselők körében váltott ki aggodalmat. Tineke Strik zöldpárti holland képviselő arra kérdezett rá, miként garantálható az uniós jog betartása olyan országokban, ahol eltérő jogi szabályok érvényesülnek. Murielle Laurent, a Szocialisták és Demokraták frakciójának francia tagja pedig azt vetette fel, hogy a migrációs politika kiszervezésével együtt nem kerül-e veszélybe az emberi jogok védelme is.
Brunner szerint a Frontexre továbbra is szigorú alapjogi kötelezettségek vonatkoznának. Nem uniós országoknak csak olyan nemzetközi megállapodás alapján segíthetne, amely külön garanciákat tartalmaz az alapvető jogok védelmére, és amelyet az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔