2023 óta először emelt kamatot a Federal Reserve

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 25 bázisponttal, 3,75–4,00 százalékra emelte az irányadó dollárkamat célsávját a szerdán zárult monetáris politikai ülésén. A lépés kiemelkedő jelentőségű a jelenlegi ciklusban, hiszen 2023 óta ez az első kamatemelés az Egyesült Államokban. Az alapkamat korábban öt egymást követő ülésen maradt változatlan, legutóbb pedig tavaly decemberben csökkentették. A döntést egyhangúlag hozta meg a döntéshozó testület a jegybank élére május végén kinevezett Kevin Warsh elnökletével, annak érdekében, hogy elősegítsék az infláció visszatérését a 2 százalékos célértékhez.

A jegybank indoklása szerint a szigorításra a gazdaság ellenállóképessége ad lehetőséget: a belföldi kereslet stabil, a beruházások élénkek, a munkaerőpiac pedig kiegyensúlyozott maradt. Ugyanakkor az infláció továbbra is makacsul magas. A friss előrejelzést benyújtó 18 döntéshozó közül 16 még az idei évben újabb 25 bázispontos emelésre számít. A medián prognózis alapján a kamatsáv év végére eléri a 4,00–4,25 százalékot, és várhatóan 2027 végéig ott is marad. Ez érdemi szigorítás a júniusi várakozásokhoz képest: a kamatvágások kezdete 2028-ra tolódott ki, és az alapkamat csak 2029-ben mérséklődhet 3,50–3,75 százalék közé.

A Fed az inflációs várakozásait is felfelé korrigálta: a személyes fogyasztási kiadások árindexével (PCE) mért idei mutatót 3,7 százalékra emelte a korábbi 3,6-ról, miközben a 2 százalékos cél elérését már csak 2029-re teszi. Ezzel párhuzamosan az idei gazdasági növekedési várakozást 2,3 százalékra javították, a munkanélküliségi rátát pedig 4,1 százalékra csökkentették. A döntéshozók közleményéből ráadásul kikerült az inflációt kínálati és energiapiaci zavarokkal magyarázó fordulat, ami jelzi, hogy a jegybank már jóval tartósabb belső árnyomással számol.