Egy agyi régió szerepe magyarázhatja a nehezen kezelhető magas vérnyomást
Brazil és új-zélandi kutatók patkányokon végzett kísérletei szerint az agytörzsben található laterális parafaciális régió, vagyis a pFL nemcsak a légzés szabályozásában vesz részt, hanem az erek összehúzására és ezáltal a vérnyomás emelésére is képes lehet. A São Paulo-i Egyetem és az Aucklandi Egyetem vizsgálata azt mutatja, hogy a légzéshez kapcsolódó idegi folyamatok közvetlen kapcsolatban állhatnak a vérnyomást szabályozó szimpatikus idegrendszer működésével.
A kutatók génszerkesztéssel kapcsolták ki és be a pFL-neuronokat, majd egyidejűleg figyelték a légzést, az idegi aktivitást és a vérnyomást. Amikor aktiválták ezeket a neuronokat, más agyi területek is működésbe léptek, és az állatok vérnyomása megemelkedett. A magas vérnyomású patkányoknál a pFL-neuronok az erek összehúzódásában is szerepet játszottak, nem csupán a légzésben.
Az eredmények részben magyarázatot adhatnak arra, miért marad magas a vérnyomása az emberek mintegy 40 százalékának annak ellenére, hogy gyógyszert szed. Összefüggést jelenthetnek az alvási apnoé és a hipertónia között is: az oxigénhiány és a megemelkedett szén-dioxid-szint aktiválhatja a pFL-neuronokat. A kutatók szerint a nyaki verőér közelében található carotistest, amely érzékelőként befolyásolja e neuronok működését, új kezelési célpont lehet. A Circulation Research című folyóiratban közölt eredmények egyelőre állatkísérletekből származnak, de új irányt jelölhetnek ki a nehezen kezelhető magas vérnyomás kutatásában.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔