Súlyos egészségügyi kockázatokra figyelmeztetnek a kutatók a benzin jellegzetes illatával kapcsolatban
Bár sokakban kellemes nosztalgiát ébreszt a benzinkutakon érezhető jellegzetes üzemanyagszag, a kutatók szerint a benzingőz belélegzése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A benzin különféle szénhidrogének és adalékanyagok összetett elegye, amelynek egyik legveszélyesebb alkotóeleme a régóta rákkeltőként ismert benzol. A szervezetbe jutva a tartós kitettség roncsolhatja a csontvelőt és a vérképző rendszert. A veszélyek súlyát jelzi, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az autóbenzint a legmagasabb, 1-es kategóriájú, bizonyítottan emberi karcinogének közé sorolta, megállapítva, hogy a kitettség összefüggésbe hozható a húgyhólyagrák és az akut mieloid leukémia kialakulásával.
A 2026-ban megjelent részletes tudományos értékelés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a besorolás magát a rákkeltő kockázat meglétét igazolja, így egy-egy tankolás még nem vezet automatikusan daganatos megbetegedéshez. Rövid távon azonban az illékony szerves vegyületek fejfájást, szédülést, hányingert vagy zavartságot válthatnak ki, a nagy koncentrációjú gőzök pedig az idegrendszert károsítva eszméletvesztést és életveszélyes mérgezést is okozhatnak. Noha az Európai Unióban a benzin benzoltartalmát szigorúan egy százalékban maximálják, a finomítókban, a tartálykocsikon és az autószervizekben dolgozók tartós foglalkozási kockázatnak vannak kitéve. Tankoláskor érdemes elkerülni a betöltőnyílás közvetlen gőzeit, ha pedig a jármű utasterében menet közben tartós benzinszag érezhető, üzemanyag-szivárgás gyanúja miatt azonnal meg kell állni és le kell állítani a motort.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔