A vagyonadóval balra pozicionálta magát a Tisza Párt
A Világgazdaság értékelése szerint Magyar Péter budapesti vagyonadó-bejelentése egyértelműen balra helyezi a Tisza Párt gazdaságpolitikáját. A párt korábban is tett olyan lépéseket, amelyek alapján fokozatosan kirajzolódik, hová sorolható a politikai spektrumon, de a vagyonadó számít eddig a legvilágosabb jelzésnek. Európában jelenleg három országban működik ilyen rendszer: Spanyolországban, Svájcban és Norvégiában. Pedro Sánchez spanyol kormánya 2022-ben vezette be, míg Svájcban és Norvégiában történelmi okokból már a 19. század óta része az adórendszernek.
A vagyonadó melletti legfontosabb érv a vagyoni különbségek mérséklése, illetve az adóterhek áthelyezése a munkáról és a fogyasztásról a nagy vagyonokra. Európában azonban több ország idővel eltörölte vagy visszaszorította, mert az adó kevés bevételt hozott, miközben jelentős adminisztrációs terheket és gazdasági torzulásokat okozott. Németországban az alkotmánybíróság 1995-ben azért minősítette alkotmányellenesnek, mert eltérően értékelték például az ingatlanokat és a részvényeket, az adót pedig 1997-től nem vetették ki. Svédországban a tőkemenekítés és a megtakarítások torzulása is az eltörlés mellett szólt. Norvégiában a 2022-es emelés után több mint harminc vagyonos állampolgár költözött külföldre, Svájcban pedig a választók 78 százaléka utasította el a szupergazdagok örökségének megadóztatását. A lap szerint mindez erős baloldali üzenetté teszi a Tisza Párt döntését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔