A 30 ezer éves DNS-vizsgálat szerint a jégkori európaiak sokkal szorosabban kapcsolódtak egymáshoz
Több mint harmincezer évvel ezelőtt a jégkori Európa népességei sokkal szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint azt a szakemberek korábban gondolták. A Bécsi Egyetem kutatói a Science Advances folyóiratban cáfolták meg azt az elméletet, miszerint a kontinens keleti és nyugati csoportjai elszigetelten éltek volna. A vizsgálat a mintegy 34 ezer és 25 ezer évvel ezelőtt virágzó gravetti kultúra időszakára összpontosított, ritka emberi maradványok és barlangi üledékek ősi DNS-ének elemzésével.
A legjelentősebb eredményt a délnyugat-franciaországi Isturitz-barlangban talált, mintegy 30 ezer éves női maradvány hozta: ez a délnyugat-európai modern emberek legidősebb teljes genomja. Bár genomja zömmel nyugat-európai volt, közép- és kelet-európai felmenőket is azonosítottak benne. Pere Gelabert és csapata szerint a keveredés 32 500 és 31 500 évvel ezelőtt történt. Az ormessoni leletekkel összevetve mindez azt valószínűsíti, hogy a barlang fontos találkozóhelyként működött.
A kutatók a genetikai folytonosságot is igazolták a spanyolországi Chufín-barlang leleteivel. Emellett a Ron Pinhasi vezette csoport üledékes DNS-elemzést alkalmazott az El Mirón-barlang 22 ezer éves rétegeiben: csontok és fogak hiányában is sikerült kinyerni az emberi sejtmagi DNS-t a talajból, meghatározva a jégkorszak zord körülményeit túlélő egykori lakók származását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔