A globális szupergazdagok kezében van a Premier League Jonathan Wilson szerint
A Premier League az Egyesült Királyság legnagyobb soft power exportja, működési modelljét azonban a globális szupergazdagok határozzák meg. A klubok tulajdonosai között megtalálható Abu-Dzabi miniszterelnök-helyettese, Szaúd-Arábia állami vagyonalapja, monacói adóoptimalizáló milliárdosok és amerikai befektetési alapok is. A Manchester City esete rávilágított arra, milyen nehéz korlátok közé szorítani a világ leggazdagabb szereplőit: a klub jogásza egy kiszivárgott levélben azzal fenyegetőzött, hogy 30 millió fontot költ a világ ötven legjobb ügyvédjére, és tíz éven át pereskedik az UEFA-val.
A tulajdonosi kör átalakulása a Chelsea-nél is megmutatkozott, ahol az orosz oligarcha tulajdonost brit szankciók kényszerítették eladásra, majd az amerikai társtulajdonosnak is távoznia kellett egy szövetségi vizsgálat miatt. Bár a csapatok még képviselik közösségeiket – ahogyan az Arsenal 22 év utáni bajnoki sikere is mutatta –, a helyi gyárosok és bányatulajdonosok ideje lejárt. A döntések ma már távoli tárgyalókban és luxusvillákban születnek. Bár a német 50+1-es modell sem jelent mindenre gyógyírt, a közösségi funkció elismerése nélkül az angol futball a geopolitikai és tőkeáramlások játékszerévé vált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔