Mit tartalmaz Irán hetednapi terve a Hormuzi-szoros újranyitására

Irán hétnapos tervet terjesztett az Egyesült Államok elé a Hormuzi-szoros újranyitására – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, ahol Katar közvetít az ENSZ-közgyűlésen. A menetrend Washington elfogadását követő naptól indulhat; ha bizonyos feltételek teljesülnek, a hetedik nap végén a szoros nyitva lenne, és újraindulnának a béketárgyalások. Áttörést nem jeleztek, a háború a hetedik hónapjához közeledik.

Aragcsi a június 17-i iráni–amerikai egyetértési megállapodáshoz hasonlította a javaslatot. Akkor azonnal leállították a katonai műveleteket minden fronton, így Libanonban is, ahol Izrael csapásokat mért és területet szállt meg; hatvan napig Irán vám nélkül engedte át a hajókat, Washington mentességet adott iráni olajexportra. A megállapodás a következő hónapban a hajózási útvonalak miatt felbomlott. Aragcsi nem részletezte Washington előzetes teendőit, az ellenőrzést és a nyitás utáni hajózási szabályokat.

Irán Ománnal együtt kezelné a szorost a tágabb béke előtt; Washington, amely „teljes ellenőrzést” hirdetett, egy csomagban akarja tárgyalni az atomprogramot. Teherán addig nem ül le, amíg fel nem oldják a hormuzi kikötők körüli amerikai tengeri blokádot, nem vonják vissza a szankciókat, és nem kapnak garanciát a csapások befejezésére. Urban Coningham, a Royal United Services Institute kutatója szerint Irán aligha kap jóvátételt vagy szankcióenyhítést, ezért a szoros a gazdasági talpraállás kulcsa. Coningham szerint a nyilvános ajánlat a magas üzemanyagárakra és a félidős választásokra játszva nyomást gyakorol Donald Trumpra.