Kálnoki-Kiss Attila: a sportösszeférhetetlenségi törvény célja, hogy ne a politika döntsön a sportszervezetek sorsáról
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár az InfoRádióban azt mondta, a sportösszeférhetetlenségi törvényjavaslat célja fair play helyzetet teremteni a sportban, és megakadályozni, hogy a napi politikai erő döntsön egyes sportszervezetek felemelkedéséről vagy sorsáról. A javaslat még módosulhat; jelenleg mindenki úgy értelmezi, ahogy szeretné. Ha a képviselők megszavazzák, 40–45 nap elteltével lép hatályba, onnantól válik ténylegesen valóssá. A szabályozás megtiltaná, hogy miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és más meghatározó állami vezető vezető tisztséget töltsön be olyan sportszervezetben, amely 500-nál több sportolót igazol. Az államtitkár szerint a törvény nem személyek ellen szól. Példaként Deutsch Tamást említette, aki hatálybalépés esetén is megtarthatná elnöki székét a Sportegyesületek Országos Szövetségében, mert a sporttestületekre nem vonatkozik. Jelenleg hat ilyen van: a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Versenysport Szövetség, a SOSZ, a Magyar Edzők Társasága és a Magyar Diáksport Szövetség. A javaslatot várhatóan november végén fogadja el az Országgyűlés; 45 nappal később lép hatályba, majd további 30 napja lesz az érintetteknek, hogy nyilatkozzanak az összeférhetetlenségről. Az elmúlt időszakban több sportszervezet tartott tisztújítást; Kálnoki-Kiss ezeket, köztük azt sem kommentálta, hogy a Fidesz korábbi pártigazgatóját és alelnökét, Kubatov Gábort ismét a Ferencváros elnökévé választották. A cikk alapjául Kalapos Mihály hanganyaga szolgált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔