Schmidt Mária bírálta a Tisza-kormányt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala miatt
Schmidt Mária élesen bírálta a Tisza-kormányt és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetését az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának módja miatt. A történész szerint a kormány az állambiztonsági múlt szereplőinek adatait értelmezés és történelmi háttér nélkül tette közzé, így az adatbázis önmagában nem ad megfelelő támpontot az érintettek szerepének megértéséhez. A közzétett adatok között ráadásul olyanok is szerepeltek, amelyek tévesen azonosítottak megfigyelt személyeket.
A botrány közvetlen előzménye Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatójának ATV-s nyilatkozata volt. Elismerte, hogy hiba történt az adatbázis összeállításakor. Lezsák Sándor neve például hálózati személyként jelent meg a nyitottaktak.hu oldalon, miközben ő megfigyelt, vagyis az állambiztonsági rendszer áldozata volt. Schmidt Mária arra figyelmeztetett, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hány további megfigyelt személy kerülhetett hasonló tévedésből az adatbázisba. A történész a történteket „szégyennek és gyalázatnak” nevezte.
Külön kifogásolta, hogy Cseh Gergő Bendegúz október 23-án állami kitüntetést kapott, többek között az akták nyilvánosságra hozatalában vállalt szerepéért. A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatát vehette át. Schmidt Mária szerint a hibákért nem elegendő bocsánatot kérni: a felelősöknek vállalniuk kell a következményeket, és felvetette azt is, ki kér majd bocsánatot, illetve ki mond le. Bírálatában Magyar Pétert és Tarr Zoltánt is megnevezte, a botrány politikai felelősségén túl pedig súlyos társadalmi következményektől tart.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔