Hogyan alakulhat Izrael koalíciós tárgyalása
Izrael keddi választása után a 120 fős Kneszetben nincs egyértelmű út új kormányhoz. Benjamin Netanjahu Likudja 27 mandátumot szerzett, jobboldali koalíciója így nem éri el a többséget. Az ellenzéki Gadi Eisenkot Jasar pártja 21 helyet kapott, és kormányt csak akkor tudna alakítani, ha azokkal a megerősödött arab pártokkal lépne szövetségre, amelyekkel szövetségesei korábban elzárkóztak az együttműködéstől. A Foreign Policy FP Live adásában Ravi Agrawal a Haaretz publicistájával, a közvélemény-kutató és politológus Dahlia Scheindlinnel beszélgetett arról, maradhat-e hatalmon Netanjahu, és mit mutatnak a koalíciós alkuk három évvel a 2023. október 7-i Hamász-támadás és az azt követő regionális háborúk után. Scheindlin rekordrészvételről és soha nem látott polarizációról beszél. Az ellenzéki pártok 67 mandátummal tiszta többségben vannak, és osztoznak abban, hogy az ország katasztrófa felé tart; szerintük Netanjahu ultranacionalista, szélsőséges, vallási fundamentalista partnereivel a bíróság elleni, 2023 elejétől népszerűtlen támadásnak áldozta az ország érdekeit, a társadalmi ellenreakció pedig sebezhetővé tette Izraelt, majd a kormány nem vállalt felelősséget, és független vizsgálóbizottságot sem állított fel október 7-ről. Netanjahu hívei szerint csak ő tudja ellenállni a háborúk lezárására irányuló nyomásnak, az Egyesült Államokat is bevonta az Irán elleni háborúba, és nem adhatják fel a Ciszjordánia, Gáza, Libanon és Szíria feletti ellenőrzést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔