A vártnál alacsonyabb infláció miatt reálértékben nőhetnek a nyugdíjak

A nyugdíjak januári emelését minden évben az adott évre előre jelzett inflációhoz igazítják, idénre a kormány 3,6 százalékos pénzromlással számolt, és ez alapján hajtották végre az emelést. A KSH múlt heti jelentése szerint azonban augusztusban mindössze 1,3 százalékos volt az éves infláció, ami megerősíti, hogy a tényleges éves drágulás végül nagyjából csak fele lehet a tervezettnek. Emiatt a nyugdíjasok gyakorlatilag inflációt meghaladó emelésben részesültek, ami közel 2 százalékkal növelheti idén a nyugdíjak reálértékét – ez ritka jelenség, hiszen a svájci indexálás (ami az inflációt és a béremelkedést is figyelembe vette) megszűnése óta alapvetően kikerült a rendszerből az ilyen reálérték-növekedés lehetősége, jóllehet azóta visszaállították a 13., illetve részben a 14. havi nyugdíjat. Ugyanakkor a hazai nyugdíjasokat minden olyan évben relatív elszegényedés sújtja, amikor a reálbérek gyorsabban nőnek, mint az árak – ez a folyamat idén is érvényesül a nyugdíjak javára szóló egyszeri korrekció mellett. További változás, hogy jövőre a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, ami sok nyugdíjas vásárlóerejét jelentősen javíthatja. A korábban októberre ígért nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése ezzel szemben csúszik, bevezetésére valószínűleg csak jövőre vagy még később kerül sor.