Keresztény erényeket jelképezhetnek az Édenkert folyói egy bizánci mozaikon
A törökországi Hadrianopolisz ókori romvárosának egyik templomában feltárt kora bizánci padlómozaik új értelmezést kapott. Nurgül Özer Uras és Mustafa Göregen a Medeniyet Belleten című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az Édenkert négy folyójának ábrázolását vizsgálták. A Karabük tartományban, Eskipazar közelében található mozaik a Pisont, a Gihont, a Tigrist és az Eufráteszt nem egyszerű vízfolyásokként jeleníti meg: a folyókat görög feliratokkal azonosított, frígiai sapkát viselő emberalakok személyesítik meg. A figurák közös, halakkal díszített medencébe öntik a vizet, ketten közülük pedig bőségszarut tartanak.
A kutatók a régészeti leletet ókori zsidó és keresztény írásmagyarázatokkal, köztük Alexandriai Philón és Milánói Szent Ambrus műveivel vetették össze. Következtetésük szerint a folyók a négy sarkalatos erényt jelképezhették: a Pison az okosságot, a Gihon a bátorságot, a Tigris a mértékletességet, az Eufrátesz pedig az igazságosságot szimbolizálta. A templomba belépők így nemcsak bibliai földrajzi motívummal találkoztak, hanem az erényes életre emlékeztető vallási üzenetet is láthatták.
A kompozíció azt is megmutatja, hogyan építették be a bizánci mesterek a klasszikus görög és római művészet formáit keresztény jelentésrétegekbe. A víz a keresztségre, a bűnbocsánatra és a lelki megújulásra utalt. A templom más mozaikjai között kereszt alakú, bajelhárító motívum, a feltámadás reményét kifejező pávaábrázolás és egy medencéből ivó bika is előkerült. A templomot a Kr. u. 5. vagy 6. században építhették; Hadrianopoliszban 2003 óta folynak ásatások. A négy folyó mozaikjának ilyen részletes, keresztény szimbolikával ötvözött változatára Kis-Ázsiában nincs ismert párhuzam.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔