Véleménycikk rója fel az Orbán-korszaknak a magyar holokauszt feldolgozásának hiányát
A Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője szerint a magyar holokauszt társadalmi feldolgozása és az erről szóló érdemi párbeszéd az Orbán-korszakban is elmaradt. Véleménycikke azt állítja, hogy a történelmi múlt hiteles feltárása nélkül nincs valódi rendszerváltás, és a holokauszt emlékezete ma is közvetlenül hat a magyar közéletre. Szerinte ezt az április 12-ét megelőző politikai kampányban sem sikerült érdemi témává tenni.
Az írás központi példája a Józsefvárosi pályaudvar helyén, milliárdokból felépített Holokauszt Múzeum, amely az Orbán-korszak alatt több mint tíz évig üresen állt, majd közvetlenül annak vége előtt eltűnt az eredeti emlékezetpolitikai tervből. A szerző szerint különösen súlyos mulasztás, hogy éppen ezen a történelmi helyszínen nem mondták el a magyar holokauszt történetét: innen deportáltak budapesti zsidókat, köztük a cikk szerzőjének édesapját is Bergen-Belsenbe, és innen indultak Auschwitz felé a vidékről összegyűjtött embereket szállító vonatok.
A Terror Háza Múzeum példája ugyanezt a problémát világítja meg. A kiállítás szakmai bírálata szerint a nyilas korszaknak mindössze két terem jut, miközben a tárlat több mint 90 százaléka a kommunista, illetve az ÁVH-s terrorral foglalkozik. A cikk szerint ez azért válhatott vitathatóvá, mert a magyar holokausztnak máig nincs állandó, hiteles múzeuma. Schmidt Mária és az Orbán-korszak felelősségét abban látja, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron nem mutatták be a magyar felelősséget és a holokauszthoz vezető történelmi folyamatot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔