A COP31 vezetői továbbra is ragaszkodnak a másfél fokos klímacélhoz
A COP31 antalyai tanácskozása az első olyan klímacsúcs, amelyen a résztvevőknek azzal kell szembenézniük, hogy az ENSZ szerint a párizsi megállapodás központi célja, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása hamarosan elérhetetlenné válik. A világszervezet legutóbbi értékelése alapján még a kibocsátások azonnali és drasztikus csökkentése mellett is legalább 1,8 fokos felmelegedésre kellene számítani. Elméletileg a szén-dioxid nagy léptékű kivonásával később vissza lehetne térni az 1,5 fokos szinthez, ám ezek a technológiák még nem bizonyítottak ilyen méretben, miközben a globális kibocsátás tovább nő.
A politikai vezetők ennek ellenére nem akarják elengedni a célt. Ursula von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy minden tizedfok számít, Hilda Heine, a Marshall-szigetek elnöke pedig az 1,5 fokos küzdelem folytatására szólított fel. Samira Nawa dán klímaminiszter szerint országa számára az a legfontosabb, hogy a cél továbbra is a nemzetközi klímapolitika középpontjában maradjon. A háttérben azonban a nemzeti kibocsátáscsökkentési tervek ambíciója is gyengül, még azokban az országokban is, amelyek korábban a cél legelszántabb támogatói közé tartoztak.
A vezetők attól tartanak, hogy az 1,5 fokos cél nyilvános feladása további engedményekhez, végül akár a 2 fokos cél elfogadásához vezetne. Johan Rockström klímakutató szerint ez tudományosan és politikailag is veszélyes lenne. A szigetországok számára pedig a cél nem puszta jelkép: a tengerszint emelkedése már most partokat, városokat, iskolákat és kórházakat fenyeget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔