Ukrán kukorica ideiglenes behozatalát kérik a válságba került állattenyésztők
A magyar állattenyésztés egyszerre szenved a piaci válságtól és a súlyos aszály következményeitől. A nyári hőhullámok jelentősen visszavetették a tömegtakarmány-termelést: a legelőfű, a széna és a kukoricaszilázs mennyisége, valamint minősége is romlott. A Duna–Tisza közén a szokásos szénatermés mindössze 10–20 százalékát sikerült betakarítani, a Nyugat-Dunántúlon pedig körülbelül 70 százalékát, emiatt több térségben kétszeresére emelkedett a széna ára. A tavaszi vetésű növények közül különösen a kukorica károsodott.
A hazai terméskiesés miatt az állattenyésztőknek és az ipari felhasználóknak együtt mintegy 1,5–2 millió tonna kukoricát kellene importálniuk. Az ágazati szervezetek az agrártárcától azt kérik, hogy a kormány átmenetileg engedélyezze a régiós áraknál 15–20 százalékkal olcsóbb ukrán kukorica behozatalát. Szerintük ez rövid távon enyhíthetné a takarmányhiányt, miközben a tej- és sertéságazat vesztesége már meghaladja a 150 milliárd forintot.
A hőstressz közvetlenül az állományokat is sújtja. A tejelő tehenészetekben csökkent a tejhozam és romlottak a szaporodási mutatók, a húsmarha- és juhtartásban pedig 15–30 százalékkal esett vissza a szaporulat. Ennek következtében 2027-ben kevesebb borjú és bárány születhet, miközben már megkezdődött a korai selejtezés és az állományok felszámolása. Hosszabb távon a vetésszerkezet, a takarmányozás és a termelési rendszerek átalakítására lenne szükség. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége emellett 2,5 milliárd forintos tenyésztésszervezési támogatást kér a 2027-es költségvetésben, hogy megőrizhető legyen a hazai genetikai állomány.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔