A szupravezetés megszűnése után is fennmaradhatnak az elektronpárok
Az Illinois Urbana–Champaign Egyetem fizikusai közvetlen bizonyítékot találtak arra, hogy az urán-ditelluridban a szupravezetéshez kapcsolódó elektronpárok akkor is rendezett mintázatot alkothatnak, amikor az anyag már kilépett a szokásos szupravezető állapotból. A Cooper-párok hullámszerű, nem egyenletes elrendeződését pársűrűséghullámnak nevezik. Létezésüket mintegy 20 éve jósolták meg, de fennmaradásukat a szupravezetési átmenet fölött eddig nem sikerült meggyőzően igazolni.
A szupravezetésben az elektronok párokba rendeződnek, és az anyag kritikus hőmérséklet alá hűtve elektromos ellenállás nélkül vezeti az áramot. A hagyományos elmélet szerint a párok a teljes szupravezető állapot kialakulásakor jönnek létre. Az urán-ditellurid azonban úgynevezett nem hagyományos szupravezető, amelyben más elektronikus fázisok is megjelenhetnek. A pársűrűséghullámok ezekhez hasonlóan ismétlődő szerkezetet alkotnak, de nem az egyes elektronok, hanem az elektronpárok eloszlása változik periodikusan.
A kutatók jobb minőségű minták növesztésével és új mérési módszerekkel olyan spektrális jeleket figyeltek meg, amelyek a hőmérséklet és a mágneses tér változására a pársűrűséghullámok elméleti jóslatainak megfelelően reagáltak. A jelenség a szupravezetés eltűnése után is megmaradt, ami arra utal, hogy az elektronpárok már a szupravezető fázis kialakulása előtt létrejöhetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔