A ghostingoló fél gyakran rosszabbul érzi magát, mint azt a másik gondolja
A ghosting, vagyis amikor valaki magyarázat nélkül megszakítja az üzenetváltást, nem feltétlenül csak annak fáj, aki válasz nélkül marad. A Personality and Social Psychology Bulletin folyóiratban közölt kutatás szerint a kapcsolatot megszakító fél gyakran rosszabbul érzi magát, mint azt a másik ember feltételezi róla. A jelenségbe nemcsak a tudatos szakítás tartozhat bele, hanem az is, amikor valaki elfelejt válaszolni, nem látja az üzenetet, vagy szándékosan későbbre halasztja a reakciót, miközben a másik ezt már ghostingként éli meg.
Sophia Li, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i Haas School of Businessének kutatója és Coral Zheng, a Cambridge-i Egyetem Judge Business Schooljának doktorandusza több vizsgálatban elemezte ezt az érzelmi félreértést. Az első kutatásban 195 felnőtt idézett fel olyan online beszélgetést, amelyben vagy ő nem válaszolt, vagy vele szakították meg így a kapcsolatot. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a ghostolók saját rossz érzésüket átlagosan 2,27-re értékelték, miközben az érintettek csak 1,56-ra becsülték ezt. A válasz nélkül hagyott emberek tehát alábecsülték a másik bűntudatát, szomorúságát, de még a megkönnyebbülését is.
A különbség különösen nagy volt a véletlenül bekövetkező ghosting esetén, például amikor valaki egyszerűen megfeledkezett az üzenetről. A ghostolók ugyanakkor pontosabban érzékelték, mit él át a másik fél: mindkét érték 2,11 volt. A második vizsgálatban 601 résztvevő elképzelt üzenetváltásokon keresztül hasonlította össze a teljes hallgatást azzal a helyzettel, amikor a másik fél röviden jelzi, hogy sajnálja, de nem válaszol. A kutatás egyik tanulsága, hogy már egy rövid magyarázat is mérsékelheti az érzelmi félreértést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔