Surányi György: 2032-es euróhoz 2027-ben szigorúbb költségvetés kell
Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztalon azt mondta: 2032-re csak akkor vezethető be az euró Magyarországon, ha 2026–27-ben sokkal bátrabb költségvetési kiigazítás készül, mint amit a jelenlegi program tartalmaz. A kormány szerint 2030-ban olyan állapotban lehet a gazdaság, hogy az ország csatlakozhasson az eurózónához; Surányi szerint a feltételek inkább 2032-re teremthetők meg, és a mostaninál szigorúbb intézkedések kellenek.
Szkeptikus azzal, hogy 2029–2030-ban a kormány képes lesz 0,6 százalékot faragni az államháztartási hiányon; tapasztalata szerint ezekben az években a hiány inkább ugrásszerűen nőtt. Elégedett lenne azzal is, ha a kormány tartani tudná a büdzsé fenntartható, egyensúlyi hiányszintjét 2029–2030-ban, ehhez viszont most lényegesen erősebb kiigazítás kellene.
A közgazdász szerint a rezsitámogatás az Orbán-kormányok legnagyobb bűne a magyar gazdaság ellen. Jövőre a GDP 1,65 százalékára emelkedik, ami tovább rontja a kkv-szektor helyzetét, mert a terhet részben a magas energiaárakban ők fizetik meg. A költségvetés alrendszerei alulfinanszírozottak, miközben a gazdaságfejlesztési támogatásokra – ideértve a rezsitámogatást – az OECD-átlag kétszeresét költjük; ezek, a kamattámogatásokkal és a versenyszektor vissza nem térítendő juttatásaival együtt a termelékenység és a felzárkózás ellen hatnak. Surányi szerint a 25 év alattiak és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlni, ha 2032-re reális az euró.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔