Bocsánatot kértek a katolikus püspökök az ügynökakták miatt
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán bocsánatot kért az áldozatoktól mindazon egyházi személyek nevében, akik a kommunista diktatúra idején valóban együttműködtek a pártállammal. A testület ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az akták értelmezésekor a történelmi összképet is szem előtt kell tartani. Állásfoglalásuk szerint a diktatúra éveiben az egyház kiemelt célpont volt: több mint száz papot és szerzetest meggyilkoltak, mintegy kétezren pedig börtönbe kerültek vagy kényszerlakhelyre jutottak. A szerzetesrendek betiltása több mint tizenegyezer embert tett utcára, az egyházi iskolákat államosították, számos ifjúsági és kulturális közösséget pedig feloszlattak.
A püspökök szerint az iratokban szereplő nevek mögött ezért rendkívül eltérő sorsok állhatnak. Voltak, akik bizalmas információkat adtak át, mások kínzás vagy zsarolás hatására, illetve semmitmondó jelentésekkel kerültek kapcsolatba a rendszerrel. Olyan személyek is szerepelhetnek a listákon, akik visszautasították a beszervezést, de a hatóságok ennek ellenére aktát nyitottak róluk. A megmaradt iratanyag a korábbi megsemmisítések miatt hiányos, így nem ad teljes képet.
Az egyházvezetés szerint a kommunista múlt fő felelősei a tartótisztek és a pártállam vezetői voltak, ezért az akták megismerése nem vezethet automatikus ítélkezéshez. A Szeged-Csanádi Egyházmegye közben valótlannak és jogsértőnek nevezte a Kiss-Rigó László püspök ügynöki múltjáról szóló híreszteléseket. Közlésük szerint a 6-os karton léte nem bizonyította az ügynöki tevékenységet, és Kiss-Rigó László egy hasonló ügyben 2009-ben jogerősen pert nyert.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔