The Guardian szerkesztőségi véleménye: a nepáli-tibeti árvíz legyen ösztönzés a klímapolitikai cselekvésre

A Guardian szerkesztőségi véleménycikke szerint a világ figyelme elfordult a három héttel ezelőtti, nepáli-tibeti határon bekövetkezett gleccseromlástól, pedig Nepál még mindig a katasztrófa közepén áll: legalább 1300 ember életét vesztette, és több mint 5000-en eltűntek, egy részük a hegyomlás miatt megrongálódott 13 vízerőműhöz tartozó alagutakban rekedt – szerdán négy holttestet emeltek ki az egyikből, a keresés folytatódik. Shisir Khanal külügyminiszter szerint az ország 20 millió dollárt kér az ENSZ veszteség- és kárenyhítési alapjából a körülbelül 5 milliárd dolláros újjáépítési költséghez, amely akár 20 000 otthon pótlását is tartalmazza. E kérelemhez most csatlakozik az első tudományos tanulmány, amely összekapcsolja a katasztrófát a klímaválsággal: a londoni Imperial College és a World Weather Attribution projekt tudósai megállapították, hogy a gleccseromlás több tényezőjét rontotta az atmoszféra felmelegedése – a fosszilis tüzelőanyag-szennyezés nem az egyetlen ok, de destabilizálta a hegyvidéki geológiát. A lap szerint Nepál vezetői jogosan követelnek hozzájárulást: az ország a globális üvegházgáz-kibocsátásnak kevesebb mint 0,1 százalékáért felel, mégis mások energia- és gazdaságpolitikai döntéseinek következményeit viseli. A kifizetés azonban valószínűtlen, hogy gyorsan megérkezzen: közel 120 ország már összesen mintegy 3 milliárd dollárnyi igényt nyújtott be, miközben az alap jelenlegi becsült mérete csupán 400 millió dollár – részben Donald Trump tehető felelőssé, aki kivonta az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből és a Világbankot is nyomás alá helyezte. A lap szerint a novemberi, törökországi klímacsúcson ennek az alapnak az megerősítését kell prioritássá tenni, ha a klímaigazságosság hiteles cél kíván maradni.