Rejtett motívumokat tártak fel az ókori egyiptomi halotti lepleken
A londoni Victoria and Albert Múzeum szakemberei a 2025-ös Making Egypt című kiállításra készülve roncsolásmentes módszerekkel – röntgenfluoreszcenciával, infravörös és ultraibolya képalkotással, valamint digitális mikroszkópiával – vizsgáltak meg két, a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 2. század eleje közé datált egyiptomi halotti leplet. Az 1900-ban William Joseph Myers brit katonatiszt és műgyűjtő gyűjteményéből bekerült, ismeretlen lelőhelyű textíliák közül az épebb darab egy nőt ábrázol Hathor istennőként, a töredékes pedig egy férfit Oziriszként.
A vizsgálat feltárta, hogy az alkotók vörös segédvonalakra dolgoztak, és egyiptomi kéket, zöldföldet, ólomalapú festékeket, valamint az aranyat utánzó, arzéntartalmú auripigmentet használtak. Az Ozirisz-ábrázolás mellkasán egy szabad szemmel alig látható mirtuszágat is azonosítottak: a görög hagyományban győzelmet és megújulást jelképező motívum a Nagy Sándor Kr. e. 332-es és a rómaiak Kr. e. 30-as hódítása utáni kulturális keveredést bizonyítja.
A restaurátorok a férfi leplében 20. századi kártevőirtásra utaló brómot mutattak ki, a nagyobb textíliáról pedig eltávolították az 1970-es évekbeli, meggyengült ragasztóréteget, és új vászon, illetve védőháló közé rögzítették.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔