Az EU azonnali visszavonást követel, miután Trump szankciókat jelentett be a Hágai Büntetőbíróság ellen
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság választott tisztségviselői, személyzete és a bírósággal együttműködők, köztük civil társadalmi képviselők ellen. Washingtonnak az intézkedések visszavonását kérte, ugyanakkor üdvözölte, hogy az Egyesült Államok kész megvitatni aggályait a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államaival. Az EU tudomásul vette, hogy Washington elhalasztotta a hatálybalépést: ez teret ad a diplomáciának a gyors visszavonásra, és arra, hogy megakadályozzák a bíróság függetlenségét és integritását aláásó további lépéseket.
Kallas szerint az EU rendíthetetlenül kiáll a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, amelynek a Nemzetközi Büntetőbíróság alapvető része, és amely a nemzetközi jog tiszteletén nyugszik. A bíróságnak nyomástól és külső beavatkozástól mentesen kell működnie; az EU készen áll minden szükséges lépésre, hogy a testület továbbra is hatékonyan lássa el nélkülözhetetlen megbízatását.
Donald Trump kormánya korábban is szankcionált ügyészeket és bírákat; a pénteki intézkedés már magát az intézményt veszi célba, és a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is érintheti, így súlyosabban korlátozhatja a működést, mint a korábbi amerikai szankciók. A bíróságot 2002-ben hozták létre háborús, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agresszió üldözésére, ha a tagállamok nem hajlandók vagy nem képesek erre. Az alapszabály tervezetét 1994-ben fogadták el, a statútumot 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában, 160 állam részvételével. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett. Joghatósága a „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét” típusú legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki.