A járvány óta nem látott visszaesést mutat a magyar turizmus

A magyar turizmus és vendéglátás teljesítménye a koronavírus-járvány óta nem mutatott ilyen kedvezőtlen képet. A KSH adatai szerint 2026 első hét hónapjában a vendéglátóhelyek szezonálisan és naptárhatással kiigazított forgalmi volumene gyakorlatilag stagnált az előző év azonos időszakához képest. Bár az eladási forgalom 6 százalékkal nőtt, ez elsősorban az áremelkedések következménye, vagyis a tényleges fogyasztás érdemben nem bővült.

Az ágazati szereplők beszámolói ennél is komolyabb visszaesést jeleznek: egyes vállalkozások 20–30 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be 2026 első felében. A gyenge kereslet nem csupán egy-egy térséget érint, hanem országos jelenségnek tűnik, amely a Balaton mellett Budapest vendéglátóhelyeinél is érzékelhető.

A következő időszak kilátásait a forint árfolyama és a magas utazási költségek is befolyásolhatják. Az erősebb forint olcsóbbá teheti a külföldi utazást a magyarok számára, miközben a külföldi vendégeknek drágábbá teszi a magyarországi tartózkodást. Ez tovább növelheti a belföldi turizmusra nehezedő nyomást. Az új kormány euróbevezetési terve miatt a vállalkozásoknak hosszú távon nem érdemes arra építeniük, hogy a forint visszatér a 2023 és 2025 között jellemző, 390–410-es euróárfolyamsávba.