Évtizedes mélypontra csökkent a szegénység Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025-ben a magyar lakosság 18,3 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ez 1,2 százalékpontos javulás az előző évi 19,5 százalékhoz képest, és 119 ezerrel kevesebb érintettet jelent, ugyanakkor még mindig 1 millió 708 ezer emberről, vagyis csaknem minden ötödik lakosról van szó. Az uniós AROPE-mutató három területet vizsgál: a relatív jövedelmi szegénységet, a súlyos anyagi és szociális nélkülözést, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők arányát.
A javulás szinte teljes egészében az anyagi depriváció visszaszorulásából adódott. Az alapvető szükségletek vagy a társadalmi részvétel feltételei közül legalább hetet anyagi okból nélkülözők aránya 8,5 százalékról 6,8 százalékra esett. A relatív jövedelmi szegénység eközben 14,0-ről 14,2 százalékra nőtt, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya pedig 3,1-ről 3,2 százalékra változott. A jövedelmi mutató korábbi adatminőségi problémái miatt ezt az idősorot a kutatók óvatossággal kezelik.
A gyermekes háztartások kockázata 21,4-ről 19 százalékra csökkent, a gyermekteleneké 17,4 százalékon maradt. Az egyszülős családok helyzete továbbra is különösen nehéz, körükben 34,1 százalékos az érintettség. A két felnőttből és legalább három gyermekből álló háztartásoknál viszont romlás történt: az arány 26,9-ről 32,3 százalékra emelkedett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔