Elemzés: Kína uralja a globális zöldtechnológiát, Magyarország az akkumulátor-ipar európai bázisa
Sárvári Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, valamint Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet kutatója a G7 Ekonomi rovatában azt írja: Kína már nem olcsó összeszerelő üzem, hanem a napelemgyártás, az akkumulátoripar és több kritikus nyersanyag-feldolgozás meghatározó szereplője. A fordulat évtizedes állami iparpolitika, technológiai fejlesztés és hatalmas kapacitások eredménye, nem pusztán klímapolitika; új gazdasági függőségeket teremt az energiaátmenettől a geopolitikai alkukig. Magyarország azért érintett, mert a kínai akkumulátor- és elektromosautó-ipar európai terjeszkedésének egyik fontos helyszínévé vált.
A „harmónia a természettel” képe szerintük félrevezető: a premodern Kínában a táj az államépítés eszköze volt, a harmónia erkölcsi rendet jelentett. Mao Ce-tung korában a nehézipar és a tömegkampányok hosszan tartó ökológiai katasztrófát okoztak; az első környezetpolitikai dokumentum csak 1973-ban született. A reformkorszakban a laza számonkérés versenyelőnnyé vált. Az OECD 2007-es felmérése szerint a folyók hosszának nagyjából harmada erősen szennyezett volt, Pekingben 2013-ban a PM2,5-szint elérte a 900 mikrogramm/köbmétert, a WHO-ajánlás harmincszorosát. A 2000-es években megszaporodtak a tiltakozások. Az „ökológiai civilizáció” 2007 körül jelent meg, 2012-ben a párt öt modernizációs pillérének egyike lett, 2017-ben az alkotmányba került; a gyárakban sokáig alig változott valami.
Az igazi fordulat akkor jött, amikor a környezetvédelem beépült az iparpolitikába. 2015-ben indult a Made in China 2025 és az Internet Plusz, 2016-ban az Innováció-vezérelt Fejlesztési Stratégia. A MIC2025 a tíz kiemelt ágazatban horizontális zöld prioritást ad, az 5. fejezet a zöld gyártást célozza; hosszú távú ambíció, hogy Kína 2049-re a világ vezető ipari hatalma legyen, 2035-re felzárkózzon a fejlett ipari gazdaságokhoz. A mérleg vegyes: a nem fosszilis energia részaránya az elsődleges felhasználásban 2024-re 19,68 százalékra nőtt a 2025-re kitűzött 20 százalékos kötelező célhoz képest.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔