Lemondott szerb elnöki tisztségéről Aleksandar Vučić

Aleksandar Vučić szerb elnök lemondott, hogy az október 25-i előrehozott parlamenti választáson a kormányzó jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) miniszterelnök-jelöltjeként indulhasson. Vučić második elnöki ciklusa jövő májusban járt volna le, harmadszor azonban az alkotmány értelmében nem indulhatott volna. A szavazás azt is megmutatja, mennyire tudja megőrizni befolyását a szinte két éve tartó tömeges tüntetéssorozat után. Vučić az elmúlt tizenkét évben váltakozva volt miniszterelnök és elnök, hatalomra a pártjával együtt 2012-ben került. Az elnöki mandátuma idején is uralkodó szerepet vívott ki magának: néha ő vezette a kormányüléseket, és rendszerint ő jelentette be a fontosabb döntéseket, pedig formálisan a miniszterelnök a befolyásosabb tisztség. A kormányzó populisták most az úgynevezett diákmozgalom jelentette kihívással néznek szembe, amelyet a 2024 novemberében, az újvidéki állomáson leszakadt előtető okozta, tizenhat halálos áldozatot követelő tragédia váltott ki. Az egyetemisták a felelősök számonkérését és a korrupció elleni küzdelmet követelik, mozgalmuk erősödésével pedig megpróbálja eltávolítani a hatalomból a tizennégy év után is kormányzó elitet. Vučić az elmúlt hetekben országjárásba kezdett: új utakat adott át, pénzbeli segélyeket és olcsóbb gyógyszereket ígért, a támogató médiában élőben közvetített eseményeken, nemrég bátyja autójába ülve látogatott választókat. A független Szociális Kutatási Iroda panaszt tett az elnök ellen, mert a közintézményt pártja promóciójára használta – ezt Vučić kizárta, a kormány ellenőrzése alatt álló korrupcióellenes hatóságok pedig nem reagáltak. A lemondás után Ana Brnabić, Vučić közeli szövetségese, korábbi miniszterelnök és a parlamenti házelnök látja el ügyvezető elnökként a feladatokat; az új parlament megválasztása után az új házelnök veszi át a szerepét. A diákok által támogatott választási listát ismeretlen szakértők, egyetemi tanárok, pedagógusok és sportolók alkotják, a mozgalom biciklis országjárással kampányol a jogállamiságért. Az elemzők szerint a mezőny szoros, a szavazás népszavazásszerű hangulatot öltött. Vučićt és pártját széleskörű korrupcióval, szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolatokkal és a sajtószabadság visszaszorításával vádolják; bírálói szerint 2012 óta az SNS megszerezte a befolyást minden állami intézményen. A kormány erővel lépett fel a tüntetőkkel szemben, rendőri erőszakkal és őrizetbevételekkel, az elnök pedig bizonyíték nélkül külföldi befolyásról beszélt. Szerbia uniós csatlakozási folyamata Vučić alatt megrekedt a demokratikus visszaesés és az Ukrajna elleni szankciók elutasítása miatt.