Kína megelőzte az Egyesült Államokat a kutatás támogatásában
Kína 2024-re a kutatás-fejlesztési támogatások terén megelőzte az Egyesült Államokat, és a technológiai verseny több kulcsfontosságú területén is egyre közelebb került, illetve időnként előrébb jutott. A kínai űrkutatás például elsőként gyűjtött kőzetmintákat a Hold túlsó oldaláról, miközben az ország a mesterséges intelligenciában és a chipgyártásban is komoly kihívást jelent az amerikai vállalatoknak. Ezt látványosan jelezte a DeepSeek kínai nyelvi modell 2025-ös megjelenése: a mindössze 6 millió dollárból fejlesztett rendszer hírére az Nvidia piaci értéke közel 600 milliárd dollárral zuhant.
Kína mai eredményei több évtizedes, tudatos állami építkezésre vezethetők vissza. A kínai vezetés 1978-ban, az Egyesült Államokkal kialakított teljes körű diplomáciai kapcsolatok idején a modernizációt tette az ország legfontosabb céljává. A külföldi tőke bevonzását közös vállalkozásokról és szabadalmakról szóló szabályokkal segítették, a tudományos rendszer fejlesztésére pedig fokozatosan dollármilliárdokat fordítottak. 1978-ban a kínai kutatók kevesebb mint 120 nemzetközi tudományos cikket publikáltak, ami a világtermés mindössze 0,2 százaléka volt.
A kínai teljes K+F-ráfordítás 2025-ben meghaladta a 3920 milliárd jüant, vagyis az 582 milliárd dollárt, és elérte a GDP 2,8 százalékát. Ez volt az első alkalom, hogy az ország kutatásra és fejlesztésre fordított összege túllépte a 38 OECD-tagállam átlagát. A kormány 2030-ig további 7 százalékos növelést tervez, a 2026–2030-as időszakra pedig új tudományfinanszírozási menetrendet dolgozott ki. A központosított forráselosztás és a Made in China 2025 iparstratégia révén Kína a hatvan országot vizsgáló innovációs rangsorban már a kilencedik helyen áll.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔