Az amerikai–iráni háború február óta több frontra terjedt
Az amerikai–izraeli csapások február 28-i kezdete óta az Egyesült Államok és Irán konfliktusa több, egymással összefüggő frontra terjedt ki. A háború előtt még az iráni atomprogramról és Teherán regionális szövetségeseiről folytak tárgyalások, a Hormuzi-szoros és az Öböl energia-infrastruktúrája azonban azóta a konfliktus központi kérdésévé vált. Irán szerint hét olajszállító hajó gyulladt ki vagy sérült meg a szorosban és környékén, miközben az iráni Forradalmi Gárda szélesebb válaszlépést helyezett kilátásba újabb amerikai támadás esetére.
A vízi út a háború előtt a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának mintegy ötödét bonyolította, most viszont súlyosan akadozik a forgalom. Irán amerikai katonai célpontokat és polgári infrastruktúrát támadott, az Egyesült Államok pedig blokádot tart fenn iráni kikötők körül. A konfliktus Libanont is elérte: a Hezbollah megtorló támadásai után Izrael Dél-Libanonban és Bejrút déli részén indított hadműveleteket, amelyek több mint egymillió embert kényszerítettek elűzetésre. A Hamász közben jelentősen meggyengült, miközben Gázában több mint 1400 palesztint öltek meg a tavaly októberben bejelentett amerikai támogatású tűzszünet óta.
Újabb veszélyforrás a jemeni front, ahol a húszik Szaúd-Arábia repülőtereit és olajinfrastruktúráját támadják. Így a Bab al-Mandeb-szoros is kulcsfontosságú kereskedelmi szűkületté vált, és a Hormuzi-szorosban kialakult zavarokat tovább súlyosbíthatja. Elemzők szerint november 3., az amerikai félidős választások előtt kevéssé valószínű egy új amerikai támadás, de a kölcsönös fenyegetések, az apadó amerikai védelmi készletek és az energiaválság miatt a helyzet jóval veszélyesebb, mint februárban volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔