Cixin Liu: A szupernóva kora (részlet)
A Háromtest-trilógia szerzője, Cixin Liu A szupernóva kora című regényében az emberiség legsúlyosabb megpróbáltatását mutatja be: egy kozmikus katasztrófa nyomán minden felnőtt elpusztul a Földön, így a gyerekek válnak az egész bolygó kizárólagos örököseivé. A mű alapvetése meghaladja A Legyek Ura szigeti történetét, hiszen itt az egész emberi civilizáció fennmaradása a tét. A magukra maradt gyerekek azonban hamar megunják az örökölt szabályokat, és játékvágyuktól hajtva a legősibb és legveszélyesebb emberi tevékenységbe, a háborúba kezdenek.
A világot megrázó esemény a Halott csillagként ismert közeli szupernóva felbukkanásával veszi kezdetét. Míg a történelemben a legkorábbi ilyen jelenséget i. e. 1300-ban rögzítették egy jóslócsonton, a legutóbbit pedig 1987-ben észlelték a Magellán-felhőben, mintegy 170 ezer fényévre, ez a robbanás közvetlenül a Föld szomszédságában történt. Bár az átlagemberek érdeklődése alig két hét alatt elillant, és csupán a formálódó Rózsaködöt figyelték felszínesen, a háttérben megpecsételődött az emberiség sorsa.
Egy elhagyatott dél-amerikai bányában, 500 méter mélyen elhelyezett neutrínó-érzékelő víztartályban Anderson fizikus és Nord mérnök olyan roppant erejű sugárzást regisztrál, amely elvakítja az érzékeny műszereket. Ugyanekkor a Stanfordi Egyetem Orvosi Központjában Grant hematológus döbbenten szembesül azzal, hogy az egészséges kontrollszemélyektől levett kétszáz vérvételi minta a csernobili katasztrófát idéző, súlyos sugárkárosodást mutat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔