Dinoszaurusz vörösvértesteinek nyomait azonosíthatták egy 115 millió éves csontban
Egy nemzetközi kutatócsoport egy 115 millió éves, Brazíliában előkerült dinoszauruszcsontban olyan apró, mineralizálódott struktúrákat azonosított, amelyek vörösvértestekre emlékeztetnek. A lelet az Aratasaurus museunacionali nevű, mintegy 3 méter hosszú és körülbelül 34 kilogrammos dinoszauruszhoz tartozott. Az állat pusztulása után egy vízzel borított mélyedésbe süllyedt, majd gyorsan betemette az üledék. Az oxigénszegény környezet lelassíthatta a bomlást, így a csontban a vér és a kollagén molekuláris nyomai is fennmaradhattak.
A kutatók nem változatlan, „friss” vérsejteket találtak: a feltételezett vörösvértestek a fosszilizáció során ásványi anyagokká alakultak. A vérerek egykori csatornáiban előkerült, középen bemélyedő képződmények átlagosan 23 mikrométer hosszúak és csaknem 20 mikrométer szélesek voltak. Bennük hemre, vagyis az oxigénszállításban szerepet játszó, vastartalmú molekulákra utaló nyomokat is kimutattak.
A felfedezés azonban még nem tekinthető mindenki által elfogadott bizonyítéknak. Több őslénykutató szerint nem bizonyított, hogy a hem kizárólag a fosszilis vérből származik, és az sem világos, miért tér el ennyire a struktúrák alakja a mai madarak és krokodilok vörösvértesteitől. Az is felmerült, hogy mangán-oxid-képződményekről lehet szó. A mostani vizsgálat ezért fontos előrelépés, de a dinoszaurusz-vérsejtek fennmaradására vonatkozó állítás további ellenőrzést igényel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔