Ausztriában kampány szól a magyar libahús ellen, a behozatal közel négyötöde innen származik
Ausztriában november 11-én, Márton-napon hagyományosan libasült kerül az asztalra párolt vörös káposztával és burgonyagombóccal; az ünnep a magyar tenyésztőknek is fontos, mert az osztrák piac jelentős felvevője a magyar libahúsnak. A Heute szerint az állatvédők a magyar import növekedése miatt kampányt indítottak a hazánkból érkező vízi szárnyasok ellen. A Négy Mancs adatai alapján Ausztria 2025-ben mintegy 1,24 millió kilogramm libahúst hozott be, 51 ezer kilogrammal többet, mint egy évvel korábban. A Magyarországról érkező mennyiség 2024-es 904 ezer kilogrammról 2025-ben több mint 962 ezer kilogrammra nőtt: az import közel 78 százaléka innen származott, a magyar kivitel egy év alatt több mint 58 ezer kilogrammal, mintegy 6,4 százalékkal bővült.
A szervezet szerint Magyarországon továbbra is alkalmaznak Ausztriában már betiltott eljárásokat: a kényszertömést – csövön át juttatott takarmánnyal, elsősorban hízott májhoz – és az élő libák tollának kitépését, ezért vásárláskor ellenőrzésre int. A magyar származás önmagában nem jelenti, hogy az adott állatot kényszertömték vagy élve téptek, az importadatokból ez a részarány nem olvasható ki. Becslésük szerint az osztrák éttermekben felszolgált libák mintegy 70 százaléka külföldről jön, az étlapon mégsem kötelező feltüntetni a származást és a tartási módot. Ausztria önellátottsága 2025-ben 37-ről 34 százalékra csökkent. A Négy Mancs kötelező tájékoztatást követel a vendéglátásban; egy 2021-es felmérésre hivatkozva 83 százalék utasította el a kényszertömést és az élő tépést, 87 százalék támogatta a származás és a tartás kötelező jelölését. Veronika Weissenböck szerint senki sem akar megkínzott állatot az asztalára. A szervezet a hagyományos sülthelyett „Vegansl”-t, aki mégis libát eszik, osztrák bio- vagy legelőn nevelt állatot javasol.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔